Korszerű építésügy, minőségi építészet

Budapest valaha volt legsikeresebb korszaka jöhet el a következő évtizedekben –hangzott el azon a nemzetközi építészkongresszuson, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég átadott új oktatási épületében tartottak. Az eseményen az NKE rektora elmondta, hogy Magyarország legnagyobb egybefüggő egyetemi campus fejlesztése zajlik az Orczy-kertben.

„Megtisztelő érzés, hogy nem műszaki és művészeti felsőoktatási intézményként helyszínt biztosítunk az építőművészek kongresszusa számára”- köszöntötte a rendezvényen megjelent több száz építész szakembert Prof. Dr. Patyi András. Az egyetem rektora szerint a civilizáció egyik fokmérője az adott kor építészete, amely nemcsak fizikai munka, hanem egyben művészet is. „Környezetet alakító, életteret létrehozó, de embert is teremtő, formáló tevékenység ez”- fogalmazott. Hozzátette, hogy az építészet nemcsak az anyag metamorfózisa, hanem az emberé is.  Szerinte az építészet hármassága- a hely, a kor és az ember- a Ludovika Campus beruházásban is kimutatható, amely egy új életteret formál egy speciális felsőoktatási intézménynek. Patyi András úgy látja, hogy a közösség, a hagyomány és az értékek követése is jellemzi a campusfejlesztést, de a végrehajtó hatalom hármassága is jelen van az egyetem mindennapjaiban.

„Ma Budapest reneszánszát éli, folyamatosan újul meg a főváros, amely az egyik legizgalmasabb korszakát éli”- mondta köszöntőjében Dr. Fürjes Balázs. Az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos szerint Budapest valaha volt legsikeresebb korszaka jöhet a következő évtizedekben. Szerinte ehhez most minden feltétel adott: a magyar főváros Európa egyik legbiztonságosabb helye, nagyon jó megközelíthetőséggel, folyamatosan fejlődő gazdasággal, pezsgő kulturális élettel. „Most már csak az a kérdés, hogy mennyire tudunk élni ezzel a történelmi lehetőséggel, hiszen sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország”- fogalmazott Fürjes Balázs. A kormánybiztos szerint Budapest egyszerre a nemzet fővárosa és az itt lakók otthona, így a városfejlesztésnél mind a két szempontot szem előtt kell tartani. Ebben a kormánynak és a városvezetésnek folyamatosan együtt kell dolgoznia ahhoz, hogy sikerekről beszélhessünk. Fürjes Balázs az elmúlt évek városépítő munkájával kapcsolatban példaként hozott fel olyan nagyberuházásokat, mint például a Groupama Aréna futballstadion, a Duna Aréna uszodakomplexum, vagy a jelenleg is épülő Ludovika Campus, a MOME campusa vagy a Puskás Stadion. Fürjes Balázs szólt a jelenleg még csak tervezés alatt álló fejlesztési elképzelésekről, így a Budapesti Atlétikai Stadionról és a Galvani hídról is. 

A korszerű építésügy és minőségi építészet volt a mottója a kormányzat építésügyi szabályozással kapcsolatos eddigi tevékenységének Füleky Zsolt szerint. A Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára beszédében szólt a bürokrácia csökkentéséről, a korszerű ügyintézés kialakításának eredményeiről. Ennek egyik legfontosabb része a településképi arculati kézikönyvek elkészítése volt, amely mintegy 3200 települést érintett. „Ez egy közérthető módon megfogalmazott, a lakosság véleményt is figyelembe vevő útmutatás, egyfajta építésügyi dress code”- fogalmazott Füleky Zsolt.

A rendezvény az anyagok átváltozása az építészetben téma köré szerveződött, erről mondták el véleményüket neves hazai és külföldi szakemberek.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes