Magyar örökség díjas a Ludovika

Magyar Örökség Díjban részesült a m. kir. Honvéd Ludovika Akadémia. Az elismerést a Magyar Tudományos Akadémián vehette át szombaton Huszár János altábornagy és Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A kilencvenedik magyar örökség ünnepélyes díjátadón összesen nyolc kitüntető címet osztottak ki.

Klinghammer István professzor, a magyar örökség bizottság elnöke az anyanyelvről, mint a magyarságtudat egyik legfőbb eleméről beszélt köszöntőjében. Az akadémikus hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvet nemcsak megőrizni, hanem gondozni is kell. „Fontos, amit mondunk, de az is, ahogy mondjuk azt”- tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy manapság egyre gyakoribb jelenség a vulgáris beszéd, erre jobban oda kellene figyelnie az oktatási rendszernek is. Szerinte olyan tanárokra van szükség az általános iskoláktól kezdve az egyetemekig, akik nemcsak tantárgyuk oktatói, hanem növendékeik nevelői is. „A magyar nyelv a nemzeti identitás egyik legfontosabb hordozója”- fogalmazott.

Magyar Örökség Díjban részesült a m. kir. Honvéd Ludovika Akadémia. Laudációjában Szakály Sándor hadtörténész elmondta, hogy az intézményt az 1808-ban elfogadott VII. törvénycikk hozta létre, de az alapítás után mintegy hét évtizednek kellett eltelnie, mire 1872-ben beindult a képzés a Ludovika falai között. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója szólt arról, hogy az 1898-as esztendő újabb mérföldkő lett az intézmény életében, hiszen ekkor indult meg a három éves akadémiaszintű képzés. Elhangzott, hogy 1945-ben a Ludovika Akadémiát megszüntették, „az itt végzett katonatiszt ezt követően szinonimája lett a fasisztának, a tömeggyilkosnak, a háborús bűnösnek”. A történész kiemelte, hogy olyan kiemelkedő képességű és elismert parancsnokai voltak a Ludovikának, mint például vitéz Jány Gusztáv, vitéz Szombathelyi Ferenc vagy vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc. Közös volt bennük az olthatatlan hazaszeretet és a haza védelmére tett eskühöz végsőkig való ragaszkodás.

„Ma már kevesen élnek közülük, de vannak még néhányan olyanok, akiket 1940 előtt, és olyanok is, akiket 1940 és 1945 között avattak fel magyar királyi honvéd hadnagyokká. Ők még ma is emlékeznek a kardpengék csengésére, az eskü szövegére és a háború nehéz, embert próbáló napjaira”- fogalmazott Szakály Sándor. A történész szerint mára a Ludovika és a ludovikás név visszanyerte régi fényét, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának hallgatói a Ludovika Zászlóalj tagjaiként tanulnak és szolgálnak felavatásukig. „Őrizzék meg ők azt a szellemiséget, amelyet csak egy szóval lehet kifejezni: ,,ludovikás". Legyen ez így még sokáig!”- tette hozzá Szakály Sándor.

A Magyar Örökség Díjat Huszár János altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes és Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora vette át az ünnepségen. Magyar Örökség Díjban részesült a többi között Illyés Géza sebészorvos iskolateremtő munkássága, Erdélyi Géza református püspök sokoldalú közösségi szolgálata és a Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola hagyományéltető, művészetoktatási tevékenysége is.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes