Tisztelt Egyetemi Polgárok!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt feladatának tekinti a hazai természetes vizek vízminőségének megfigyelését és folyamatos ellenőrzését, amely különösen fontos az Egyetem területén található vízfelületek esetében. Ez különösen fontos az Egyetem területén található Orczy-tó esetében is, melynek vízminőségét számos, egymással összefüggő környezeti folyamat alakítja.
Fentiekkel összhangban 2026. augusztus 24–28. között az Orczy-tóba egy okosbója (EWS monitoring bója) telepítésére kerül sor. A telepítés célja az alábbiakban olvasható.
Az Orczy-tó vízminőségének folyamatos vizsgálata
Az Orczy-tó vízminőségét számos, egymással összefüggő környezeti folyamat alakítja. A nyári felmelegedés, a tartós csapadékhiány, a fokozott párolgás és az alacsonyabb vízszint egyaránt hatással lehet a tó fizikai, kémiai és biológiai állapotára.
Különösen a nyári, aszályos és szélsőségesen meleg időszakokban fontos annak megfigyelése, hogy ezek a környezeti hatások miként befolyásolják a tó vízminőségét, az oxigénviszonyokat, a tápanyagok koncentrációját, valamint az algák és a cianobaktériumok jelenlétét és mennyiségét.
A vizsgálatok célja ezért, hogy folyamatos mérésekkel kövessük a tóban bekövetkező változásokat, és pontosabb képet kapjunk arról, hogyan reagál az Orczy-tó az időjárási és környezeti hatásokra.
Folyamatos monitoring az EWS bójával
Az Orczy-tóba telepítésre kerülő LG Sonic EWS (Early Warning System) monitoring bója egy úszó, napenergiával működő, automata vízminőség-ellenőrző rendszer, amely folyamatosan gyűjt adatokat a tó állapotáról.
A rendszer egyik legfontosabb előnye, hogy a hagyományos, időszakos vízmintavétellel szemben nem csupán egy-egy időpont állapotát rögzíti, hanem a rövid idő alatt bekövetkező változásokat és a hosszabb távú tendenciákat is láthatóvá teszi.
A bóján elhelyezett műszerek a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit egyaránt vizsgálják. Az egyes paraméterek változását nem önmagukban, hanem egymással és az időjárási körülményekkel összefüggésben lehet értékelni. Ezáltal olyan folyamatok is felismerhetők, amelyek a tó vízminőségének javulásához vagy romlásához vezethetnek.
A rendszer folyamatos adatszolgáltatása lehetővé teszi azt is, hogy a kutatók pontosabban vizsgálják az egyes környezeti hatások és a vízminőség változása közötti összefüggéseket.
Mit mérünk?
pH – a víz kémhatása
A pH a víz savasságát vagy lúgosságát jellemzi. Értékét többek között a tóban zajló biológiai folyamatok is befolyásolják. Az intenzív algásodás például jellegzetes napi pH-ingadozást okozhat. A pH folyamatos követése ezért fontos információt ad a tóban zajló biológiai és kémiai folyamatokról.
Elektromos vezetőképesség – az oldott anyagok jelzője
A vezetőképesség a vízben található oldott ionok mennyiségével függ össze. Aszály és fokozott párolgás során a víz mennyisége csökkenhet, miközben az oldott anyagok koncentrálódhatnak. Ez a vezetőképesség emelkedésében is megmutatkozhat.
A paraméter változásának folyamatos követése így segítséget adhat a víz koncentrációjában bekövetkező változások nyomon követéséhez.
Zavarosság – mennyire tiszta a víz?
A zavarosság a vízben lebegő apró részecskék mennyiségéről ad információt. Változását okozhatja például az üledék felkeveredése, a környezetből történő bemosódás vagy akár az algák nagyobb mennyiségű jelenléte is.
A zavarosság folyamatos mérése ezért hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy milyen változások zajlanak a vízoszlopban.
Oldott oxigén – a vízi élet egyik alapfeltétele
Az oldott oxigén mennyisége a tó ökológiai állapotának egyik fontos mutatója. A melegebb víz kevesebb oxigént képes megtartani, miközben a vízi szervezetek és a szerves anyagok lebontása folyamatosan fogyasztják azt.
A tartósan alacsony oxigénszint ezért a vízminőség romlásának fontos figyelmeztető jele lehet. Az oldott oxigén változásának folyamatos követése különösen a nyári, magas vízhőmérséklettel járó időszakokban jelentős.
Nitrát – a nitrogénterhelés egyik mutatója
A nitrát a növények és algák számára hasznosítható tápanyag. Természetes módon is jelen lehet a vízben, nagyobb mennyisége azonban hozzájárulhat a túlzott algásodáshoz.
A nitrát koncentrációjának követése ezért fontos része a tó tápanyag-háztartásának vizsgálatában, és segítséget adhat az algásodás szempontjából rendelkezésre álló tápanyagterhelés értékeléséhez.
Foszfát – az algásodás szempontjából kiemelt tápanyag
A foszfor gyakran meghatározó szerepet játszik az édesvízi tavak algatermelésében. A foszfát koncentrációjának változása fontos információt ad arról, hogy mennyi könnyen hozzáférhető tápanyag áll az algák rendelkezésére.
Alacsony oxigénszint mellett az üledékből is felszabadulhat foszfor, ami tovább erősítheti az algásodást. Emiatt a foszfát és az oldott oxigén együttes változásának vizsgálata is fontos információkat szolgáltathat a tó állapotáról.
Klorofill-a – az algák mennyiségének jelzője
A klorofill-a a fotoszintetizáló szervezetek egyik legfontosabb pigmentje. Mennyiségének folyamatos követésével képet kaphatunk az algák biomasszájának változásáról, és felismerhetjük az intenzív algásodás kialakulását.
Fikocianin – a cianobaktériumok korai jelzője
A fikocianin a cianobaktériumokra – közismert nevükön kékalgákra – jellemző pigment. Mérésével követhető a cianobaktériumok mennyiségének változása.
Ez azért különösen fontos, mert a rendszer a változások korai felismerésében is segítséget nyújthat, így már egy esetleges tömeges elszaporodás kialakulása előtt információt szolgáltathat a folyamatokról.
Miért fontos a folyamatos mérés?
Az Orczy-tó állapota akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat. A vízminőségi paramétereket ezért nem külön-külön, hanem egymással és az időjárási körülményekkel összefüggésben szükséges vizsgálni.
A folyamatos monitoring segítségével például nyomon követhető, hogy egy hőhullám vagy hosszabb csapadékmentes időszak miként változtatja meg a víz hőmérsékletét, az oxigénviszonyokat és a tápanyagok elérhetőségét, illetve hogy ezekre hogyan reagálnak az algák és a cianobaktériumok.
A folyamatos adatsor segítségével így nemcsak azt láthatjuk, milyen állapotban van az Orczy-tó, hanem azt is, hogyan és milyen környezeti hatásokra változik az állapota.
A monitoring rendszer további előnye, hogy a mérési adatok elemzésével olyan prediktív algoritmusok fejlesztéséhez is hozzájárulhat, amelyek a vízminőségi változások előrejelzésében játszhatnak szerepet. A berendezés mintavételezésre is alkalmas, amely lehetőséget biztosít a Víztudományi Kar kutatói számára további, részletesebb vizsgálatok elvégzésére.
Az okosbója 2026. augusztus 24–28. között kerül telepítésre az Orczy-tóba, és ezt követően a kutatási program keretében a tó vízminőségének folyamatos megfigyelését és az adatok gyűjtését szolgálja. A telepítés és a monitoring célja az Orczy-tó állapotának minél pontosabb megismerése, a vízminőségi folyamatok hosszabb távú követése, valamint a változások korai felismerését és értékelését lehetővé tevő adatok biztosítása.