Orczy-park

Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia, Orczy László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. Orczy László barátainak ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét, és megbízta a nagyszabású terv elkészítésével, valamint a kivitelezés irányításával.

A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is. 1815-ben három európai uralkodó (I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király) is meglátogatta a parkot. 1817-1820 között felépült az ország akkori legnagyobb üvegháza is.

A felállítandó Katonai Akadémia számára Pesten az Orczy–féle telket találták megfelelőnek, amelyet a család 1829-ben minden tartozékával együtt 60.000 forintért át is engedett, a nyilvános park megszűnt. A kert egy része ajándékképp a József-fiúárvaház birtokába jutott, a fennmaradt rész a mai Füvészkert.

1830. június 28., Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest
1830. június 28.
 Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest

1830 és 1836 között Pollack Mihály tervei alapján ide építették a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanodát, majd a Ludovika Akadémiát. A kerti tó medrét 1832-ben ásták ki, zsilipjei 1833-ban készültek el. Annak ellenére, hogy Windischgrätz herceg 1849 január 5-én bevonult a fővárosba, az Akadémia nyitóünnepélyét január 7-én megtartották, azonban az oktatás nem kezdődött meg.

l849-től 1851-ig az Osztrák Katonai Kincstár helyőrségi kórházként használta az Akadémia épületét, Az Orczy-kertet pedig nyilvános kertként, kirándulások, üdülés és szórakozás céljaira a közönség rendelkezésére bocsátotta. 1849 után Petz Ármin kerttervező gondjaira bízták a parkot, aki igyekezett a kertet eredeti stílusában helyreállítani. 1860-ban a bécsi hadügyminisztérium Pestnek adta át az Orczy-kertnek azokat a részeit, melyek katonai célra nem vettek igénybe.

1867 után a kert egyre rosszabb állapotba került, leégett az üvegház is, és cirkusz ütött tanyát a parkban. 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendbe hozatta a parkot. 1879-ben felállították a padokat a parkban. A kerti tó télen bérlőnek volt kiadva, aki korcsolyapályát, melegedőhelyiséget és büfét tartott fenn. Az Orczy-kert mégsem válhatott közparkká, mert a Ludovika Akadémia vette kézbe, gyakorlóteret, és lovaspályát építettek benne. 1891-ben Budapest lemondott az Orczy-kert használatáról.

A második világháború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia, cipőgyár, BKV buszgarázs, különféle intézmények és az Úttörőszövetség költözött ide. 1990-ig az Orczy-park az Asztalos János Ifjúsági Park nevet viselte. A kert az 1960-as évek végén már csak tizennégy hektáros volt. A Ludovika lovardájában nyílt meg az Alfa mozi, ami aztán 1992-ben leégett. Felújítása után a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítási épülete lett. 1997-ben itt forgatták Tímár Péter Csinibaba című filmjének egyes jeleneteit.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-étől a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar átalakulásával jött létre, a felsőfokú közszolgálati szakemberképzés bázisintézményeként, az érintett intézmények általános jogutódjaként.

Az egyetem székhelyeként a Budapest VIII. kerületben fekvő Orczy-kert területét jelölte meg a vonatkozó kormányhatározat. A beruházásnak lehetőséget kellett teremtenie a több helyen működő felsőoktatási karok egy helyen történő egyesítésére, a történeti akadémia oktatási helyszín fejlesztésével egy színvonalas oktatási központ kialakítására. Fontos szempont volt továbbá a nem méltó módon hasznosított Orczy-kert egészének revitalizációja, a Ludovika Campus élő szervezetébe integrálása. A fejlesztés eredményeként helyre kellett állítani a történeti kert funkcióját, reprezentatív jellegét, a mai igényeknek megfelelő közpark funkciókkal kiegészítve.